Jobb később, mint soha! ;)

Minden kétkedőnek üzenem,  - persze ha egyáltalán kételkedik bennünk valaki is, aki olvassa ezen sorokat -  hogy a szakácskönyvbe nem sikerült szerelembe esnünk, és erre sajnos már a receptek átlapozásánál fény derült, így egy alapos átgondolás után valószínűleg váltani fogunk. De addig is úgy döntöttem, hogy azért amit ezentúl vacsira készítek, azt posztolom majd. Mára csirkemájas saláta a terv, szurkoljatok, hogy minden menjen! Este szándékomban áll megírni, hogy sikerült/ sikerült-e! Addig is jó étvágyat az ebédhez! " Bon ápetítö! = Bon appétit! "

M.

Zsuzsi & Martina

Hogy honnan az ötlet? Julie & Julia - ez egy film, amiben egy fiatal csaj végigfőzi egy nagy gasztroguru (Meryl Streep) szakácskönyvét. Közben majdnem rámegy a házassága, néha kiakad és begőzöl, de mégiscsak imád főzni. Minden pontot nem szeretnénk utánozni, nem tervezünk rámenni, a könyv is más, nem istenítjük a szerzőjét sem (egyszerűen kerestünk egy megfőzhetőnek tűnő szakácskönyvet), időnyomás és kényszerérzés sem lesz, csupán a főzés adta öröm és az elégedett férjek (legalábbis reméljük...).

Mindig is szerettem főzni, de mióta megszületett Marci (8 hónapja) a főzés kifejezett kikapcsolódást jelent számomra. A férjem hazaér délután, nekik kezdődik az apa-fiú program, nekem meg irány a konyha. :)

Ki? Mit? Miért? Hogyan?

Hogy Kik? Zsu és Martina - mindketten anyukák és 1-1 jó munkásembert, azaz férjet hazaváró feleségek, akiknek már volt a kezükben fakanál, de azért nem mondanánk őket profi szakácsnak... vagyis inkább csak a magam nevében beszélhetek. (M.)

Mégis Mit? Egy úgynevezett gasztrokihívást. Alapfeltétel: működő konyha és egy szakácskönyv. Eleinte úgy volt, hogy a Villámkonyha című szakácskönyv Jenni Fleetwoodtól. Aztán váltottunk, lett az Egy falat Franciaország mert az sokkal jobb :) De a részletekről majd később... 
Na és persze az alapanyagok és a lelkesedés! Cél, hogy mindketten amolyan versenyféleképpen végigfőzzük az egészet, azaz mind a 200 receptet.

Na de Miért? Mert olyan jóleső érzés, mikor a hazatérő férj arca felragyog, mikor beleszimatol az otthoni vacsi-illatfelhőkbe, és még jobb, amikor minden elfogy, mert annyira finom, hogy még jó pár utolsó utáni falat csúszik le mindenki torkán.  - Ja és hogy én kicsit alaposabban és jobban megtanuljak főzni. :) M.

De Hogyan? Csak lazán! ;) Semmi kötött határidő, semmi kiélezett versenyhelyzet! Mindketten a magunk kénye-kedve szerint egyedül a szakácskönyvhez igazodva főzzünk, és amit készítettünk, lefotózzuk, feltesszük ide a blogba és amikor a másik is elkészítette ugyanezt az ételt, akkor összehasonlításként megnézhetjük azt is. Mivel a kölcsönös kóstolás csak ritkán jöhet majd szóba, az ételeket fotók alapján megítélni mindenféle ízélmény nélkül  pedig egész nehézkes, ezért csak a blogban kommentelés marad! :P

Let's have some food and fun! :)