Carbonnade másodszorra

Az a helyzet, hogy ez egy annyira finom kaja, hogy hiába készítettem el a héten egy vendégségre másodszorra is, olyan ínycsiklandozó volt az illata, hogy alig vártuk, hogy megehessük, és megint elfelejtettem lefotózni! Hihetetlen, hogy milyen hülye vagyok. De remélem ezzel már mindenki fantáziáját beindítottam és elkészítitek! :)

Marha Carbonnade

A blogunk kezdete óta először követtem el azt a hibát, hogy elfelejtettem lefotózni az elkészített ételt, és mire eszembe jutott, addigra már csak a tányért nyalogattuk (ez mondjuk a sikerességét bizonyítja). 

Nos, mi is az a Carbonnade? Olyasmi mint a vörösboros marhapörkölt, csak bor helyett sörrel készül. Nevezzük inkább sörös marharagunak, de flamand marhatokány néven is találkozhatunk vele. 

A titka a sörön kívül egy egész pici barna cukor, rengeteg hagyma (4 fej!), és a fűszerek (só, bors, babérlevél, kakukkfű). 

A hozzávalóknál egy egész picit bajban voltam, mert azt írja, hogy fél liter bitter vagy stout sör kell hozzá. Nos, a bitter egy világos, kicsit kesernyés sör, míg a stout meg egy édeskésebb barna sör. A kettő között szerintem óriási különbség van, és azt gondolnám nagyon nem mindegy melyiket használjuk. Mivel én nem vagyok a barna sörnek nagy rajongója (bár ehhez az ételhez amúgy abszolút el tudom képzelni) egy félbarna sört választottam. 

Az elkészítésének egyik nagy előnye, hogy rövid előkészítés után órákra magára hagyható, így előre elkészíthető étel (melegítve semmit sem veszít az élvezeti értékéből). 

A teendő a következő: 1 kg kockára vágott marhalapockát vaj és olaj keverékén egy nagy serpenyőben  hirtelen körbepirítunk, majd kiszedjük egy tányérra. Fontos, hogy itt még ne sózzuk a húst, mert akkor kiengedi a levét, és egyrészt keményebb lenne, másrészt nem pirulna, hanem párolódna. A serpenyőben megpároljuk az apróra vágott hagymákat, egy gerezd zúzott fokhagymával, majd azt is kiszedjük. 

A húsról lecsöpögő levet visszaöntjük a serpenyőbe, hozzákeverünk egy evőkanál finomlisztet, majd óvatosan a sört, simára keverjük, majd pár percig forraljuk. Sóval és borssal fűszerezzük. 

Egy hőálló tálba rétegezzük a húst és a hagymát, közé szórjuk a babérleveleket és a kakukkfű ágakat, majd  nyakon öntjük a sörös szafttal. 

Eddig tartottak a teendők, már csak be kell tolni a 150 fokra előmelegített sütőbe. 2,5-3 óra alatt omlósra és hihetetlen ízesre fő a hús, néha nem árt megkeverni, és figyelni, hogy nehogy elfőjön az összes leve (én nem akartam utána önteni, hogy ne híguljon az íze, de éppen hogy nem volt rá szükség.)

A tálaláshoz néhány bagettszeletet megpirítunk, vékonyan megkenjük dijoni mustárral, majd a húsra fektetjük és az egészet egy percre a grillbe tesszük. 

Szerintem friss kenyérrel a legfinomabb, amivel szuperül lehet tunkolni a szaftját, de azért csináltam hozzá egy adag Vichy sárgarépát is, hogy mégse köret nélkül kínáljam a vendégeknek, meg szerintem a répa nagyon jól illik a marhahúsos ételekhez. Persze a gyarlóbbak krumplit is csinálhatnak hozzá :)

Iszonyú finom, nagyon egyszerű, mégis különleges étel. Nagyon nagyon tudom ajánlani minden húsevőnek!!!! 

Ígérem a képet is pótolom majd, mert nemsokára jönnek hozzánk vendégek, akiknek ezt fogom csinálni.