2011. április 26., kedd

Epres millefeuille

Imádom az epret (ahogy az előző bejegyzésemből/képből kiderülhetett). Úgyhogy már régen kinéztem ezt a receptet, hogy amint lehet már szép illatos epret kapni, akkor meg is csinálom majd. A Húsvéti menünk desszertjeként jó ötletnek is tűnt. Így Húsvét Hétfőn el is készült az epres millefeuille, ami annyit jelent: "ezer lapocska": számos vajas-leveles tészta rétegből álló sütemény, a rétegek közt valamilyen krémmel és gyümölccsel. 
Magyarul: olyan krémes féle. 

A leveles tésztát mélyhűtöttből csináltam, aminél szerintem házilag sem igen lehet jobbat csinálni, és a hajtogatási macerát nézve, szerintem nem is érdemes. 

A krém alapja egy vaníliás alapkrém: créme patissiére (ami annyit jelent "cukrászkrém", de én már sárgakrém néven is találkoztam vele). A lényege, hogy egy főzött vaníliás krém, amit leveles tésztába, égetett tésztába, pl. képviselőfánkba, ilyesmibe töltenek.  Egy óriási pozitívuma, hogy liszt helyett (illetve mellett, mert egy pici liszt is van benne) kukoricakeményítővel készül, így nem kell fél órán át főzni és kevergetni, hogy besűrűsödjön, hanem, mint a keményítős ételek általában, egy pillanat alatt besűrül. Ezt nagyon tudtam értékelni. 
Az elkészítés így viszont nagyon egyszerű és gyors, csak a krémnek alaposan ki kell hűlnie, így ezt akár előző nap is érdemes elkészíteni. 

Ehhez az édességhez fél adag créme patissiére kell, de én megcsináltam egy egész adagot, mert van még sütemény a könyvben, amihez szintén fél adag kell (pl. az almatorta), és akkor majd ahhoz elteszem, pár napig eláll a hűtőben.


Szóval, 6 tojássárgát habosra keverünk cukorral, majd beleszitáljuk a lisztet és a keményítőt. Közben felforraljuk a bő fél liter tejet a maradék cukorral és egy vaníliarúddal (én nem csak beledobom, hanem mindig ki is kapargatom a belsejét, hogy jó vaníliás legyen), majd a tojásos keverékhez adjuk és jó gyorsan összekeverjük. Utána vissza az egész a tűzre, és kb. 2 perc alatt sűrűre főzzük. A folyamatos kevergetés nagyon fontos, mert a keményítő összekapja egy pillanat alatt. 
A krémet hűlni hagyjuk, ráterítve egy folpack darabot, hogy ne bőrösödjön meg, mint a puding. 

Ha kihűlt kemény habbá verünk egy kis tejszínt és óvatosan hozzáforgatjuk, így lazítva, légiessé téve a sűrű vaníliás krémet. 


A tésztát téglalapokra vágjuk (a recept szerint) 30x13 cm-esekre, és két sütőlap között (hogy ne púposodjon fel) félig megsütjük, majd levéve a nehezéket a tetejüket megkenjük cukorsziruppal és készre, aranybarnára sütjük (nekem kicsit hosszabb ideig tartott, mint amit a recept írt, de ez nyilván sütőfüggő). 


A bolti leveles tészta mérete 39x25 cm volt (bár 42x24 volt ráírva, de lemérve kicsit kisebb  volt), így én ezt harmadoltam, így végül 25x13-as téglalapjaim lettek (vagyis 5 cm-rel rövidebb, mint a receptben), de mivel csak ketten voltunk rá, így nem volt gond. Az viszont már nagyobb problémát jelentett, hogy a három téglalap nem fért el egymás mellett a sütőlapon (nem akartam két részletben sütni), így úgy döntöttem a középső lapot hosszában ketté vágom, így a tepsi két szélén elfért, mert a süti középső lapja úgy sem fog kilátszódni, nem baj, ha az két darabban van (valóban nem lett baj, fel sem tűnt). 

A kihűlt tésztalapokat megtöltjük a tejszínhabbal lazított créme patissiére-rel és a felszeletelt eperdarabkákkal, majd a tetejét porcukorral meghintjük. Frissen picit nehéz szeletelni, jó éles, recés késsel azért lehet, de ha picit állni hagyjuk (hűtőben) akkor kicsit megpuhulnak a rétegek és úgy már könnyebb szeletelni. De nekem eszembe jutott, hogy akár még nyersen felvághattam volna a tésztát kisebb darabokra (annyi darabra, ahány felé osztani akarom) és külön-külön megtölteni őket, akkor nem is kell vagdalni, hanem mindenki kapna külön-külön egy krémest. 



A lényeg: nagyon nagyon finom édesség!!! Még a férjem is habzsolta, akinél alapvetés, hogy csak a csokis édesség az édesség... :)

(A recept hat adagot ír, de szerintem max. 5 embernek elég, mi ketten két alkalommal meg is ettük, vagyis csak 4 adag lett belőle, de ahogy írtam egy picit kisebb lett az én tésztám.)

3 megjegyzés:

  1. A szakácskönyvet lapozgatva rájöttem a másik fél adag créme patissiére tuti felhasználására: Málnaszuflé!!! Ezzel nem csak a maradék fél adag krém lesz elhasználva, hanem a krém miatt a hűtőben csücsülő 6 tojásfehérje is (a málnaszufléhoz 8 kell, úgyhogy még két tojássárgának is ki kell majd találni valamit :)) A mélyhűtőm meg úgyis tele van tavalyról eltett málnával...

    VálaszTörlés
  2. És íme a hozzátartozó edény: http://www.dolcevitakonyha.hu/index.php/szufle-tal-32.html
    :)
    Sok sikert! Én megvárom ezzel a málnaszezont.

    VálaszTörlés
  3. A mélyhűtőmben málnaszezon van tavaly óta :)

    VálaszTörlés