Imádom azokat a recepteket, ahol a hozzávalók közt a fokhagyma mértékegysége nem gerezd, hanem fej. 2-3 fej fokhagyma, sülve, főve, na az valami mennyei. Hihetetlen átváltozáson megy keresztül ez a csípős, nyers erő: illatos, lágy, kicsit diós ízű, szóval nagyon nagyon finom lesz!!! Hagymalevest már többször csináltam, de direktbe fokhagymalevest még nem. Na, amint megláttam ezt a receptet a könyvben, neki is estem.
Érdekessége: nem kell összeturmixolni, szóval nem lesz olyan szokványos krémleves állaga, csak át kell passzírozni a megfőtt kis fokhagymagerezdeket a krumplival és az illatosra pirult szalonnakockákkal aminek így minden íze, sava-borsa belekerül a levesbe. Sűrítésként nem tejszín, hanem egy krumpli és tojássárgája került bele (én 3 helyett csak kettőt tettem bele, szerintem elég!), amitől kifejezetten könnyű és selymes állagú lett.
Sajtos kruton mellett pirított baconkockák is isteniek mellé, levesbetétnek.
Friss fűszernövényt mindig tartok itthon, van amit cserépben, van amit frissen a mélyhűtőben, így bármikor télvíz idején is, ha szükségem van rá, akkor frissen szedett zöldfűszert tudok rakni az ételekbe, mert ennek a friss és üde levesnek egyenesen megerőszakolása lenne a szárított fűszer.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése