"Voila!" - és már landolt is a croissant az asztalon.
Provence szerelmese vagyok, így tavaly nyáron, 10 napot a csodás francia vidéken töltöttünk, és barangoltunk faluról falura. Gyönyörű volt, csak nagyon rövid, visszamennénk még... de ez nem olyan kisgyerekes nyaralás volt, úgyhogy egy darabig erre nem lesz lehetőségünk. :)
Imádjuk a francia konyhát, a férjem is és én is, így a vidéki kis szállásunkon, Aups-ban minden reggel nyál-csorgatva vártuk a reggelit, hogy mikor jönnek majd a friss sajtok, a vidéki kolbászok, illatos bagettel, olívával...
A házinéni azonban minden várakozásunkat alulmúlva, minden egyes reggel egy nagy "Voila" kiáltással, két croissant-t és egy kis (minden nap más ízű!!!) lekvárt tett le az asztalra, majd kedvesen megkérdezte, teát vagy kávét kérünk... De azt a "Voila"-t úgy mondta, mintha minimum egy bőségtálat tett volna le elénk, és nem csak első nap, hanem minden egyes reggelen elhangzott a "Voila!".
Így történt, hogy a "Voila" felkiáltásról az a csalódottság jut eszembe, amit a Provence-ban töltött reggelik alkalmával éreztünk. De azért, igyekeztünk a szálláshelyünkön elmaradt gasztronómiai élményeket itt-ott pótolni.
Tízórai Hyeres partjainál
Piac Aix en Provence-ban
tanulság: aki ilyen piacokra jár, az ne a házinéni reggelijéből akarjon jóllakni! :D
VálaszTörlésigen igen :)
VálaszTörlésvagy: aki a házinéni reggelijéből nem lakott jól, keressen igazi provence-i piacot :)