2011. október 14., péntek

A nagy csokiszuflé-teszt

Mivel a palacsintaszufléból megmaradt fél adag creme patissiere-t fel kellett használjam valamihez, kipróbáltam a már régen tervezett csokoládéfelfújtat. Ez amolyan teszt lett volna, mert már sok féle csokiszuflé recepttel próbálkoztam az elmúlt években, és már ki is fejlesztettem a saját tökéletes receptemet, (Gordon Ramsay receptje alapján egyébként). 


Nekem ilyen az igazi... :)
Az igazi csokiszuflé (nekem legalábbis) arról ismerszik meg, hogy kívül szilárd, belül még folyós, és nem arról, hogy egy rahedli tojásfehérjétől óriásira nő sütés közben, majd  percek alatt összeesik (szilárd alkotórészek híján...). Pont amiatt, hogy forrón belül még folyós, Gordon Ramsay igazából csokifondantnak hívja ezt a finomságot (a fondant=töltött cukorkát jelent eredetileg), és sok étterem étlapján is találkoztam már szuflé és fondant elnevezésekkel is. Na de ez nem is olyan fontos. 

Szóval: mivel a tuti receptem már megvolt, nagy kíváncsisággal fordultam A könyvünk receptje felé, bár tartottam attól, hogy "azt" a minőséget nem fogja elérni (már a hozzávalókból is látszódik, hogy ez az a "felfújt" fajta lesz...). Ezzel nem akarom azt mondani, hogy nem finom, csak hát vannak szintek :)

Az elkészítése amúgy pofon egyszerű: az alapkrémet gőz fölött felmelegítjük, hozzákeverünk tetemes mennyiségű jó minőségű kakaóport és étcsokit, meg egy kis csokilikőrt. Majd a cukorral kemény habbá vert tojásfehérjét beleforgatjuk. A kivajazott és kicukrozott szuflétálkákba töltjük (ne felejtsük el az edények szélét belülről az ujjunk hegyével körbetörölni, hogy fel tudjanak emelkedni a szuflék), és negyed óra alatt készre sütjük. Porcukorral megszórva tálaljuk. 

Tapasztalatok, vélemények: az eredmény gyönyörű, de tényleg sok benne a levegő, így pár perc alatt összeesik, úgyhogy AZONNAL tálalni kell. Szerintem amúgy nem volt elég édes, sőt kifejezetten keserű lett a végeredmény, de ez persze ízlés kérdése. Egy kis édes tejszínhab, vagy vaníliafagyi viszont elengedhetetlen mellőle :) 

A lényeg: én azért maradok a már jól bevált, általam igazinak tartott receptúránál. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése