A palacsintafelfújt nálam még várat magára (na nem kell aggódni, nem sokat, a tervek szerint), viszont a hétvégén elkészült a vörösborban buggyantott körte. Ezt én tipikusan őszi desszertként tartom számon, épp azokra a napokra való, amikor még lehet kapni a vénasszonyok nyarán beért gyümölcsökből, de esténként és árnyékban már nagyon jól esik a kabát és szívesen melegítjük magunkat egy kis forralt borral. Mert hiszen a meleget adó nedű itt is nagyon hasonlóan fűszereződik!
Először ugye veszünk egy üveg vörösbort. Rögvest félre is teszünk belőle 2 evőkanálnyit, amit összekeverünk egy kis keményítővel. A többit beleöntjük az edénybe, megy mellé még cukor, szegfűszeg, narancs- és citromhéj, na és persze az elmaradhatatlan fahéjrúd. Kevergetve melegítjük, amíg a cukor fel nem olvad.
Következő lépcsőfok, hogy fogunk 6 db szép, érett, de egyáltalán nem puha körtét. Nekem mázlim volt, mert a Corvinos CBA-ban pont ilyeneket árultak akciósan; mézédes volt és kőkemény. Nos, ezeket a szépségeket aztán meghámozzuk, de a szára feltétlenül maradjon a helyén!!! Érdemes a szára tövétől lefele kezdeni a hámozást.
Aztán ezek a körték mennek bele a borba. Én most jöttem rá, hogy ezt az aprócska részletet félre olvastam a szakácskönyvben és egy lábos vízben főztem a körtéket. Szokás szerint elmartináztam... :( A dolog pikantériája, hogy a készítésekor ezen el is gondolkodtam, és elolvastam még egyszer a receptet (ezek szerint újra rosszul...) majd arra jutottam, hogy biztos a végén kapják a vöröses színűket a körték. ... Ha odáig jutok a sztoriban, remélem elhiszitek nekem, hogy ez nem egy annyira ördögtől való ötlet volt! :(
 |
| A nagy baki... :/ |
No, a siránkozást félre téve tehát lassú tűzön 25 percig "melegítjük" (tehát nem forrhat a bor) a gyümölcsöt, néha megforgatjuk, az idő letelte után pedig egy tálba szedjük.
 |
| Az albínó, borban buggyantott körtéim |
A bort leszűrjük, összekeverjük a keményítős trutyival és aztán mehet egy tiszta edénybe, hogy kicsit besűrűsödjön. Ha ezt az állapotot elérte, mehet az egész a körtékre, amik így együtt hűlnek.
 |
| Azért vmi színt mégis csak szereztek! |
Nagyon jó ötlet a könyv szerzőjétől, hogy tejszínnel tálaljuk, finomított a bor erős ízén. Ja és egy jótanács, ne az ócska főzésnek való bort használjátok ehhez, mert nagyon érezni a bor aromáját, szerencsémre nekem is egy jobb féle került az asztalra! Lélekmelegítő desszertnek, ahogy már többször mondtam kiváló, de azért egy almatortával nem kel versenyre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése