Itt van az ősz, itt van újra

Nálam az elmúlt hétvégén beütött az ősz. Meleg teát kérek reggelente, ha jobb az idő, bánom, hogy nem vehetem fel a kedvenc dzsekim és beszereztem egy őszi cipőt is. Mint az ősz szerves része, tombol az almaszezon is. Napi kettőt-hármat elrágcsálunk fejenként, így igazán nem volt semmi gond a felvetéssel, hogy akkor behoznám a lemaradásom és megsütöm az almatortát. Szerintem amúgy ez is olyan, mint a húsleves, nagyjából mindenki másképp csinálja. Legalábbis én eddig Apukám receptjét tartottam a No1. almatortának. Lehet, hogy megdőlt ez a tétel is. Na de mindent csak szép sorjában!  

Almatorta előkészületek

Férjúr a hétvégén is részt vett egy futóversenyen és gondoltam jól jön majd egy "nagyon ügyes voltál!" - desszert a vasárnapi ebéd részeként, viszont kissé megcsúsztam a teendőkkel és csak késő estére készült volna el a süti, mire egészségtudatos (= ilyen későn már nem eszem édességet, hiába is sütöd meg ma - no komment ) életem párja élt vétójogával és nem izzíthattam be a sütőt aznap. Így történhetett, hogy az édes omlóstészta a créme patissiérevel együtt majd egy egész napot pihent a hűtőben. A tésztának ez vmi wellness kúraszerűség lehetett, mert annyira szépen nyújtozott a sodrófa alatt, hogy vigyorogva vágtam méretre, és nagyon komolyan átsuhant a fejemben az ötlet, hogy pékséget/cukrászdát nyissak. Jóóóó, tudom, belelógott a kezem a bilibe, de akkor is elviselhetetlenül büszke voltam! Bónuszként a sütés is jól ment és tőlem szokatlanul nem sütöttem túl a tésztát, szép volt és finom. Nagyon hasznos volt Zsu tanácsa - majd a citromtortánál látjátok miért volt szükségem erre a módszerre- miszerint a szétnyílós tortaformát ajánlatos egy tepsilapra tenni, és úgy mozgatni sütőből ki-be, oda-vissza. 

Szóval a szokásos módon elkészítjük a tésztát, elősütjük, majd mehet bele a már ismert créme patissiére. Ennek a tetejére jön a felcikkelyezett alma, aztán az egész vissza a sütőbe. 

Egy röpke fél óra után kész is, megvárjuk míg eléggé kihűl, és egy kis vízzel együtt melegített barackdzsemmel bekenjük a színe kedvéért. Nem volt itthon dzsem, csak lekvár. Engem nem zavartak a rostdarabok, szerintem nem is nagyon látszott, így  nem foglalkoztam azzal, hogy a cukros cuccot átszűrve tehetjük csak a torta tetejére.

Before dzsem

After dzsem

 Az eredmény szerintem túlmutat "egyszerű, nagyszerű" kategórián, én szívesen enném ezt akár a karácsonyi vacsora ünnepi desszertjeként is, szerintem  mutatós, finom, és a házi omlós tészta meg a krém miatt kicsit fel is vághatunk vele konyhában teljesen járatlan vagy kevésbé jártas vendégeink előtt. Férjúr ennek elfogyasztása után azt mondta, ez volt A legjobb vacsi, amit kapott tőlem, mióta együtt vagyunk. (A vacsora további részei: Póréhagymás burgonyaleves, cukkinis pulykafasírozott és Vichy sárgarépa) Örülök a bóknak és szerintem is szuperül sikerült minden, de gyanítom csak nagyon éhes lehetett szegény, mire eljutottunk a vacsiig. :D