A desszert, aminek sosem tudom leírni rendesen a nevét (ez is egy javított cím :D )

Már régóta terveztem, hogy elkészítem a Créme bRulée-t, de valami mindig megakadályozott benne. Leginkább nem volt "krémbRülésítőm", aka karamellizáló pisztolyom, de hála egy közvetett ismerősnek, egy kölcsönpisztollyal elhárult ez a probléma is, így muszáj volt megcsinálni! :)

Nem túl bonyolult a recept szerintem, csak sok-sok tojássárgája kell hozzá, de egy régebbi bejegyzéssel már a fehérjék problémája is megoldódik, így nyugodt szívvel vágtam bele. 

A tejszínt, tejet, fél adag cukrot és a vanília rudat egy tálba tesszük és épp hogy felforraljuk. A cukor másik felét a sárgájákkal és a fehérjével összekeverjük, erre ráöntjük az idő közben felforrósított tejes cuccot, de szigorúan óvatosan, szűrve, nehogy összekapja a sárgáját, majd belekeverünk egy kis narancsvirágvizet. (Szintén köszi Ázsia Bt. ;) ) A narancsvirágvíznek amúgy szerintem magában nincs túl jó illata, túl tömény, de Zsu szerint elhagyható, és a krém ízén csak nagyon kicsit érezni, szóval nem kell kétségbe esni! 

Ha mindezzel megvagyunk, akkor a krémet kis tálkákba kanalazzuk, amiket egy tepsibe állítunk, és a tepsibe vizet öntünk a tálkák feléig, majd így megy bele a sütőbe, amit 120 fokra előmelegítettünk. Na itt kezdődött az én aggodalmam. Én a vízforralóban előzetesen felmelegített vizet öntöttem mellé, de mivel a tálkáim felfele szélesednek, kicsit többet tettem bele. Hiába volt 120 fokos a sütőm, nem forrt a víz, és a sütőben nem is lett olyan kifejezetten krémes a kezdetben nagyon folyós keverék sem, így kezdtem kétségbe esni. Hozzá kell tennem, hogy ellenőriztem, a sütőm tényleg működött, mielőtt bárki technikai malőrt sejtene a háttérben. Mindegy, kivártam az előírt 90 percet, majd kivettem a tepsit, hagytam hűlni a cuccot és aztán betettem a hűtőbe is. Nem maradhatott túl sokáig, mert a vacsorát közben elfogyasztotta a család, így sort kellett keríteni a desszertre is, így kivettem, barna cukorral megszórtam, karamellizáltam a pisztollyal és tálaltam. Mindenki szerint nagyon finom lett, és szuperül sikerült, csak egy baj volt, hogy SENKI nem evett még közülünk ilyet ezelőtt sehol, így nem volt mihez hasonlítani. Az íze pedig tudtam, hogy nem lehet rossz, mert semmi nem volt benne, ami rontott volna bármit is. Ezek után Zsu-val tartottunk egy gyors online kupaktanácsot, és arra jutottunk, hogy ő HIDEG vizet tölt a tepsibe, ami neki ELFORR, és a tálkái is EGYENESFALÚAK... nem mondok semmit. Képzelhetitek, hogy így nem lehettem túl elégedett. Mint azt egy képen is szemlélette, a krém állaga sem lett eléggé pudingos nálam... Kicsit elkeseredtem. De aztán szerencsére még maradt pár adag a hűtőben, ami egy egész napot ott töltött, így eléggé megdermedt, és ezek már a karamellizálós folyamat után teljesen úgy néztek ki, mint az általam elképzeltek, szóval a titok nyitja a megfelelő ideig tartó HŰTŐben tárolás!!

Mindenesetre ez hétfőn készült, ma szerda van és egy darab sem maradt!! :) Így mégiscsak készül még Créme BRulée a konyhámban! ;)